Herceghalomi Mozgáskorlátozottak Egyesületének alapszabálya

HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK

EGYESÜLETÉNEK

ALAPSZABÁLYA

A HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETÉNEK

ALAPSZABÁLYA

melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény (Ectv.) alapján a Herceghalomi Mozgáskorlátozottak Egyesületét - mint önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetet - létrehozó alapító tagok, az alakuló közgyűlésen az alábbiak szerint fogadtak el:

1.§.

AZ EGYESÜLET, NEVE, SZÉKHELYE, BÉLYEGZÖJE, SZEMÉLYE

1./ Az egyesület neve:

HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE

2./ Az egyesület székhelye: 2053 Herceghalom, Kozáromi u 27

3./ Az egyesület bélyegzője:

Az egyesület egy kör alakú és egy téglalap alakú bélyegzővel rendelkezik.

A kör alakú bélyegzőn körkörös irányban "HERCEGHALOMI MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE".

4./ Az egyesület személye:

Az egyesület az Ectv, illetőleg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a magyar joghatóság hatálya alá tartozó olyan belföldi jogi személyiségű szervezet, amely nyereségre nem törekvő, párt semleges társadalmi szervezet és egyesületi tagságától függetlenül és a kizárólagosság igényétől mentesen törekszik valamennyi Herceghalomi mozgáskorlátozott személy érdekének érvényesítésére.

2.§.

AZ EGYESÜLET CÉLJA, ALAPELVE, FELADATAI

1./ Az egyesület célja:

Az egyesület célja a Herceghalomi mozgásfogyatékos (mozgássérült, mozgáskárosodott) emberek rehabilitációjának, önálló életvitelük, emberi és állampolgári jogaik érvényesülésének elősegítése, érdekeinek érvényesítése, védelme, képviselete, életminőségük javítása az egyéni erőfeszítések összefogásával és a társadalmi környezet, tevőleges anyagi és erkölcsi támogatásával.

2./ Az egyesület alapelve:

Az egyesület alapelve, hogy tevékenységében a feladatokhoz igazodóan legyen jelen egymást kiegészítve az önként vállalt, ellenszolgáltatás nélküli és az önképzésen alapuló hivatásszerű tevékenység.

A feladatkörök betöltésében uralkodó szempont a rátermettség, az elkötelezettség és a tagok többségének bizalma.

A legsúlyosabb mozgáskorlátozott személyeknek is egyen1ő esélyt kell biztosítani a tagsági jogok és kötelezettségek gyakorlásában és az egyesületben viselt tisztségek betöltésében.

3./ Az egyesület feladatai:

Az egyesületnek feladata a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, biztosítva ez által, az egyesület működését, céljának megvalósítását.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében az egyesület:

• Felméri a Herceghalomi mozgáskorlátozottak helyzetét.
• Elősegíti, és figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak társadalmi részvételét szolgáló állami, és társadalmi tevékenységet.
• Elősegíti a mozgáskorlátozottak rehabilitációját.
• Törekszik a mozgássérültek aktivitásának felkeltésére, elősegíti a nevelésüket, munkaképességük fejlesztését, munkába állásukat, feladatának tekinti művelődésük ösztönzését.
• Elősegíti a mozgáskorlátozottak pihenését, üdülését, szabadidejük, kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakulását eredményező eltöltését.
• Segítséget a nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához.
• A mozgáskorlátozottak részére anyagi támogatást, kedvezményes szolgáltatásokat szervez.
• Az egyesület céljának megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat.
• Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami rehabilitációs és szociális feladatok megoldásában.
• Formálja a helyi közvéleményt a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében.
• Elősegíti a mozgáskorlátozottak tájékoztatását az őket érintő kérdésekben.
• Együttműködik a mozgáskorlátozottak, valamint más rokkantak helyi, országos és külföldi szervezeteivel, szervezeti egységeivel, továbbá mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a rokkantak társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák. Szorosan együttműködik a mozgáskorlátozottak Pest megyében szerveződött más egyesületeivel.
• Együttműködik a herceghalomi intézményekkel és Herceghalomban szerveződött civil szervezetekkel

3.§.

AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

1./ Az egyesület a jelen alapszabály 1. § 4./ pontjában foglaltaknak megfelelően az egyesületi tagságtól függetlenül törekszik a mozgáskorlátozottak érdekeinek érvényesítésére, szolgáltatásait a nem egyesületi tag mozgáskorlátozottak részére is biztosítja, az egyesülethez ilyen irányú kérelemmel forduló nem egyesületi tag mozgáskorlátozottak egyénileg elbírált, az egyesület szabályzataival összhangban lévő támogatása, jogos érdekeinek képviselete útján. Az egyesület az általa a mozgáskorlátozottaknak nyújtott szolgáltatásait nyilvánosságra hozza a helyi sajtó útján.

2./ Esetleges vállalkozási tevékenységét az egyesület a céljának megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a 2. §-ban meghatározott, cél szerinti tevékenységére fordítja.

3./ Az egyesület sem közvetlenül, sem közvetve politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat.

4./ Az egyesület tevékenységét az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdését figyelembe véve végzi, közvetlen módon vesz részt a fogyatékkal élők, ezen belül a mozgáskorlátozottak védelmét elősegítő intézkedésekben, mint közfeladatokban, ezáltal az 1996. évi CXXVI. tv. 4. § (1) a.) pontja szerinti közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik.

5./ Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

4.§.

A TAGSÁGI VISZONY, AZ EGYESÜLET TAGJAI

1./ Az egyesület tagjai lehetnek mozgássérült természetes személyek, egyéb természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az egyesület tagjai, a tagsági viszony formája szerint, lehetnek rendes tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok.

2./ Rendes tag:

Az egyesület rendes tagja lehet bármely, elsősorban Herceghalomi lakos, mozgáskorlátozott természetes személy, aki belépési nyilatkozatában az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítését vállalja.

Mozgáskorlátozottnak kell tekinteni azt a személyt, aki magzati, születési ártalom, betegség, baleset, vagy erőszakos cselekmény folytán mozgásszervi károsodása miatt mozgásában visszafordíthatatlanul, vagy oly mértékben korlátozottá vált, hogy az állapota a társadalmi életben való teljes értékű részvételt korlátozza.

3./ Pártoló tag:

Az egyesület pártoló tagja lehet mindazon természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akit a közgyűlés a tagjai sorába pártoló tagként felvesz, és aki az egyesület célkitűzéseit mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja. A Pártoló tag tagdíjat nem fizet, csak az általa vállalt támogatás szolgáltatására köteles.

A pártoló tagsági viszonynak nem kritériuma a mozgáskorlátozottság.

4./ Tiszteletbeli tag:

Az egyesület tiszteletbeli tagja az lehet, akit az egyesület közgyűlése az egyesület fejlesztése, fellendítése, és az egyesület érdekében kifejtett érdemeinek elismeréseképpen megválaszt, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja.

5./ A tagsági viszony kezdete:

Az egyesület új tagot, a tagsági viszonyt létesíteni kívánó személy kérelmére felveszi, amennyiben a kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel, és belépési nyilatkozatával az egyesület alapszabályát elfogadja.

A tagsági jogok és kötelezettségek a felvétel idejétől kezdődnek.

6./ Az egyesület a rendes tagokat névre szóló, sorszámozott tagkönyvvel látja el, amely másra nem ruházható át.

A pártoló tagokat az egyesület pártoló tag igazolvánnyal, a tiszteletbeli tagokat pedig oklevéllel látja el.

7./ A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a belső szabályaik szerinti képviseleti joggal rendelkező képviselőjük útján járnak el.

8./ A tagsági viszony megszűnik:

a.) a tag halála

b.) kilépés

c.) kizárás

d.) az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén.

A tag a kilépési szándékot írásban köteles bejelenteni és köteles a tagkönyvét visszaadni.

A tagsági jogok és kötelezettségek a kilépés bejelentésének az egyesülethez történő beérkezésének napján szűnnek meg. A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul.

Az Elnökség javaslata alapján tagot csak a Közgyűlés zárhatja ki. A Közgyűlés határozatával kizárhatja az Egyesületből azt a tagot, aki a a tagfelvétel után a tagkönyvét 2 hónapig neki felróható ok miatt nem veszi át, illetőleg ha tagdíjat vagy a vállalt anyagi hozzájárulást írásbeli felszólítás ellenére — a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül — 6 hónapnál hosszabb ideje elmulasztja megfizetni, vagy tevékenységével, magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Egyesület jó hírnevét csorbítja, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

5.§.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1./ A rendes tagok jogai és kötelezettségei:

1. A taggyűlésen (közgyűlésen) felszólalási, tanácskozási, szavazati joggal rendelkeznek, egyébként észrevételezési, javaslattételi joggal rendelkeznek az egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél az egyesületet érintő bármely kérdésben, részt vesznek az egyesület vezető szerveinek, tisztségviselőinek a megválasztásában.
2. Az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók kizáró ok hiányában. Kizáró ok, ha a tag nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, büntetett előéletű, vagy a tag részéről összeférhetetlenség áll fenn.
3. Az egyesület rendes tagjai jogosultak új tag felvételét javasolni, illetőleg a tag kizárására indítványt tenni.
4. Az egyesület rendes tagja részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben és szolgáltatásokban és jogosultak részt venni az egyesület munkájában.
5. Az egyesület rendes tagjai kötelesek megtartani az alapszabály, a közgyűlés, az elnökség törvényes rendelkezéseit megtartani.
6. Az egyesület rendes tagjai kötelesek - lehetőségeik és képességeik szerint - az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az egyesület szervezeti életében részt venni, a megállapított tagdíjat fizetni, illetve a vállalt közreműködést vagy anyagi hozzájárulást teljesíteni.
7. Az egyesület rendes tagjai kötelesek az egyesület jó hírnevéhez méltó magatartást tanúsítani.

2./ A pártoló tagok jogai és kötelezettségei

1. Az egyesület pártoló tagja jogosult az egyesület rendezvényein, ülésein, az egyesület munkájában részt venni, jogosult az egyesület működésével kapcsolatban bármely kérdésben észrevételt, javaslatot tenni.

2. A pártoló tag kötelessége az egyesület célkitűzéseinek - lehetőségeinek megfelelő ­előmozdítás a, az egyesület munkájában való lehetőségek szerinti részvétele, a testi fogyatékosság elfogadása és elfogadtatása, a mozgáskorlátozottak társadalmi életben való részvételének, az esélyegyenlőség megvalósításnak a lehetőségek szerinti elősegítése.
3. A pártoló tag kötelessége az egyesület alapszabályának, a közgyűlés, az elnökség törvényes rendelkezéseinek a megtartása, a vállalt támogatás szolgáltatása.

3./ A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:

1. A tiszteletbeli tag véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az egyesület működését érintő bármely kérdésben, részt vehet az egyesület ülésein (közgyűlésen, elnökség ülésein) és ott véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet.
2. A tiszteletbeli tag kötelessége az egyesület alapszabályának, a közgyűlés, elnökség törvényes rendelkezéseinek megtartása, az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása, az egyesület munkájának elősegítése.

6.§.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI

1./Az egyesület szervei:

1. közgyűlés
2. elnökség
3. felügyelő bizottság

2./Az egyesület tisztségviselői: a.) elnök

b.) elnökhelyettes c.) pénztáros

d.) 2 fő elnökségi tag

7.§.

A KÖZGYŰLÉS

1./ A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amelynek tagjai:

• az Egyesület elnöke,
• elnökhelyettese,
• pénztáros és az elnökségi tagok,

• a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
• valamint az Egyesület tagjai.

A közgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni. A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze.

A közgyűlés időpontját annak megtartása előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, és az egyesület tagjait ezzel egyidejűleg hitelt érdemlő módon, meghívó küldésével kell értesíteni.

A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, valamint a napirendet és az elnökség határozati javaslatait.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amennyiben az elnökség határozata szerint erre szükség van, illetőleg ha a tagok egyharmada, vagy a felügyelő bizottság az ok és cél megjelölésével ezt kívánja, továbbá bíróság döntése alapján.

A közgyűlés az üléseit nyilvánosan tartja, egyesület elnöke a közgyűlés helyét és időpontját a helyben szokásos módon közzéteszi, határozatáról az érintetteket az egyesület elnöke levélben értesíti, a közgyűlésről készült jegyzőkönyv, az elnökség közgyűlés által elfogadott beszámolói, közhasznúsági jelentés nyilvános abba bárki az alapszabály 14.§ 2./pontjában foglaltak szerint betekinthet.

A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.

2./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása, az egyesület egyéb szabályzatainak jóváhagyása.

b.) Az éves költségvetés elfogadása, az elnökség és a felügyelő bizottság előző évi beszámolójának, közhasznúsági jelentésének megtárgyalása, elfogadása.

c.) Az egyesület feloszlásának, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének a kimondása, továbbá csatlakozás társadalmi szervezetek helyi és országos szövetségéhez. Ezen kérdésekben a határozat érvényességéhez kétharmados minősített szótöbbség szükséges.

d.) Az egyesület elnökségének és tisztségviselőinek, valamint a felügyelő bizottságnak a megválasztása, felmentése.

e.) A tagdíjak összegének a megállapítása.

6. Döntés tag kizárásáról, továbbá a közgyűlés dönt a hozzá való fellebbezés

esetén az elnökség által hozott fegyelmi határozatról.

g.) Döntés az egyesület tisztségviselőinek esetleges tiszteletdíjáról. h.) Döntés az egyesület esetleges vállalkozási tevékenységéről.

i.) Dönt mindazon indítványok tárgyában, amelyek szabályszerűen a közgyűlés napirendjére kerülnek.

j.) A közgyűlés egyes feladatok megoldására, előkészítésére eseti jelleggel külön bizottságot hozhat létre.

k.) A közgyűlés dönt mindazokban a kérdésekben, amit jogszabály vagy az alapszabálya kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyben a döntést magának fenntartotta.

A 7. § 2./d. pont szerinti felmentésére akkor kerülhet sor, ha az egyesület elnökségével, tisztségviselőivel, felügyelőbizottsági tagjaival szemben, ha összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A felmentést bármely egyesületi tag kezdeményezheti az elnöknek vagy ha éppen az Ő felmentése a kérelem tárgya, akkor bármely mási elnökségi tagnak írott írásbeli kérelemben.

Ilyen irányú kérelem kézhezvételét követően az elnökségi tag, aki a kérelmet kézhez vette, köteles a kézhezvételtől számított 3 napon belül közgyűlést összehívni 25 napon belüli időpontra, annak fentebb részleletezett szabályai szerint.

A közgyűlés ilyen irányú határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel lehet élni.

3./ A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen és az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, azt 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni, amely esetben a közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés csak akkor lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlés meghívójában felhívták.

A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az alapszabály külön meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekben a döntéshez kétharmados, minősített szótöbbség szükséges, minősített szótöbbséggel határoz a közgyűlés, továbbá azokban a kérdésekben, amelyekre jogszabály így rendelkezik.

Személyi kérdésekben, az egyesületvezető, ellenőrző szerveinek, tisztségviselőinek megválasztásáról, nyílt szavazással kell dönteni, kivéve azokat az eseteket, ha a titkos szavazást jogszabály írja elő.

A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmazni kell a lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat, a szavazati aránnyal egyetemben tartalmazza. A jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, a közgyűlés levezető elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlésen részt vevő egyesületi tag hitelesíti.

A közgyűlést az egyesület elnöke nyitja meg, ezt követően az elnökség javaslata és a közgyűlésen résztvevő egyesületi tagok további javaslata alapján, a közgyűlés nyílt szavazással és szótöbbséggel megválasztja a közgyűlés levezető elnökét, valamint a háromtagú mandátumvizsgáló, és szavazatszedő bizottságot.

A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladata a közgyűlésre érkező egyesületi tagok, a szavazásra jogosult rendes tagok jegyzése, a közgyűlés határozatképességének vagy határozatképtelenségének megállapítása, határozathozatalkor, választáskor a nyíltan vagy titkosan leadott szavazatok összeszámolás, a szavazás eredményének megállapítása.

Az egyesület elnökségének, a felügyelő bizottságnak, a tisztségviselőknek, továbbá az egyesület esetleges további szervének a megválasztása esetén, a közgyűlésen résztvevő egyesületi tagok által javasolt, választható személyekből a mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság jelölőlistát állít össze, és a jelölőlistán szereplő személyekből kerülnek megválasztásra az említett tisztséget betöltő személyek.

Megválasztottnak az minősül, aki a legtöbb, illetőleg akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapják.

8.§.

AZ ELNÖKSÉG

1./ A elnökség a közgyűlés által, az egyesület öt évre megválasztott, öttagú végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve.

Az elnökség az elnökből, elnökhelyettesből, pénztárosból, valamint kettő további elnökségi tagból áll.

Az elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében a Ptk. 62. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról.

Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

2./ Az elnökség feladata és hatásköre különösen:

1. A közgyűlések közötti időben az egyesületi munka vezetése, döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az egyesület Működési szabályzatának elfogadása, egyéb belső szabályzat, házirend elkészítése és a közgyűlésnek jóváhagyás céljából történő bemutatása.
3. Az elnökség éves munkatervének a megállapítása, az egyesület éves költségvetésének az elkészítése és a közgyűlés elé történő előterjesztése, az előző évi költségvetés végrehajtásáról való beszámoló, továbbá a közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok elkészítése.
4. A tagok ügyeinek intézése, a mozgáskorlátozottakat érintő kérdések megtárgyalás és megvitatása, a mozgáskorlátozottak különböző fórumokon történő képviselete, társadalmi szervezettekkel való kapcsolattartás, ennek érdekében a tagsággal történő rendszeres kapcsolattartás, a tagság taggyűlésekre történő összehívása, a tagság rendszeres tájékoztatása.
5. Programok, rendezvények szervezése a mozgás korlátozottak részére, továbbá a mozgáskorlátozottak érdekeinek érvényesítésére.
6. A közgyűlés rendkívüli esetekben történő összehívásának eldöntése. Fegyelmi ügyek első fokon történő elbírálása.
7. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület esetleges alkalmazottai felett, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban megbízást ad harmadik személynek.
8. Dönt a mozgáskorlátozottak részére nyújtandó szolgáltatásairól, támogatásokról, egyedi esetekben a támogatás oda ítélését megelőzően környezettanulmányt készít, ezen iratokat eljuttatja más illetékes a mozgáskorlátozottak részére támogatást folyósító szervhez is.
9. Felügyeli a tagdíjak pontos befizetését.

3./ Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja az üléseit. Az elnökség ülését ezen túlmenően is rendkívüli esetben össze kell hívni, ha azt legalább három elnökségi tag, illetőleg a felügyelő bizottság az ok és cél megjelölésével indítványozza.

Az elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Az elnökség tagjait Az elnökségi ülés előtt legalább tíz nappal hitelt érdemlően értesíteni kell az ülés időpontjáról és helyéről, a megtárgyalandó napirendi pontokkal egyetemben.

Az elnökség az üléseit nyilvánosan tartja, annak helyét és időpontját a helyben szokásos módon közzéteszi

Az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a felügyelő bizottság tagjai.

Az elnökség akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több, mint fele, - ezek között az elnök, vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - jelen van.

A határozatképtelenség esetén Az elnökség ülését az elhalasztott ülést követő tizedik napra újra össze kell hívni.

Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök, amennyiben az elnök akadályoztatása esetén nincs jelen az ülésen, az elnökhelyettes szavazata dönt.

Az elnökség döntéseiről az abban érdekelteket az elnök levélben értesíti. Az elnökség döntései nyilvánosak, az alapszabály 14.§ 2./ pontja szerint abba bárki betekinthet.

Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ülésen elhangzott lényeges hozzászólásokat, a meghozott határozatokat, az elnökségi tagok szavazatát.

A jegyzőkönyvet az elnök, akadályoztatás a esetén az elnökhelyettes és a jegyzőkönyvet vezető elnökségi tag írja alá.

9.§.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1./ Az egyesület felügyelő bizottságát a közgyűlés választja öt év időtartamra az egyesület gazdálkodásának, vagyonkezelésének, működésének az ellenőrzésére. A felügyelő bizottság az egyesület közgyűlésének felelős, működéséről beszámolni köteles.

A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjai sorából elnököt választ, aki a felügyelő bizottság tevékenységét irányítja.

A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, nem állhatnak továbbá az egyesülettel érdekeltségi, üzleti viszonyban, egymással továbbá az egyesület tisztségviselőivel nem állhatnak hozzátartozói (Ptk. 685. § b. pont) viszonyban.

2./ A felügyelő bizottság éves munkaterv alapján működik, feladata az általános belső ellenőrzés és felügyelet, az egyesület, annak szervei és tisztségviselői működése törvényszerűségének, alapszabályszerűségének, vagyonkezelésének ellenőrzése. E körben ellenőrzi az egyesület költségvetésének végrehajtását, a pénz - és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet, a számviteli szabályok betartását, a különböző számadásokat, beszámolókat, az éves mérleget, valamint az alapul szolgáló okmányokat.

3./ A felügyelő bizottság az ellenőrzése során jogosult az egyesület könyveibe, irataiba betekinteni, az egyesület elnökségétől, tisztségviselőitől jelentést, felvilágosítást kémi.

A felügyelő bizottság az ellenőrzéséről az egyesület elnökét értesíteni köteles.

4./ A felügyelő bizottság tagjai az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A felügyelő bizottság köteles az elnökséget értesíteni, az elnökség, vagy szükség esetén a közgyűlés összehívását kezdeményezni, amennyiben az egyesület működése során olyan súlyos törvénysértést észlel, amely ezen szervek döntését igénylik, illetőleg amennyiben az egyesület tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merül fel.

Amennyiben az elnökség ülésének, vagy a közgyűlésnek az összehívására a felügyelő bizottság ilyen irányú kezdeményezésétől számított 30 napon belül nem kerül sor, úgy a felügyelő bizottság jogosult az elnökség ülésének, vagy a közgyűlés összehívására.

Ha az elnökség, illetőleg a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság haladéktalanul köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget.

5./ A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi Felügyelő Bizottsági tag jelen van.

A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.

A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.

10.§.

AZ EGYESÜLET ELNÖKE

1./ Az egyesület elnökét a közgyűlés választja ötévi időtartamra. Az egyesület elnöke az egyesületben más tisztséget nem viselhet.

2./ Az egyesület elnöke az alapszabályban foglaltak szerint összehívja az egyesület közgyűlését és az elnökség ülését, vezeti az elnökség üléseit, előkészíti azokat, képviseli az elnökséget a közgyűlés előtt, a közgyűlés elé terjeszti az elnökség javaslatait, beszámolóit. 3./ Képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, gyakorolja az aláírási és utalványozási jogkört.

4./ Kapcsolatot tart az állami, önkormányzati, társadalmi szervekkel, oktatási intézményekkel. 5./ Eljár mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak az egyesület közgyűlése, más szerve, tisztségviselője hatáskörébe, ellátja az egyesület általános vezetését.

6./ Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért.

7./ Az egyesület elnöke a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdető táblára kifüggesztés, helyi sajtóban való megjelentetés) a közgyűlések helyét és idejét, valamint a közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentést.

Az egyesület elnöke levélben értesíti a közgyűlés, az elnökség határozatában érintetteket.

11.§.

AZ EGYESÜLET ELNÖKHELYETTESE

1./ Az egyesület elnökhelyettesét a közgyűlés ötévi időtartamra választja, az egyesület elnökhelyettese az elnök akadályoztatása esetén, az akadályoztatás ideje alatt helyettesíti az elnököt, ellátja az elnök feladatait és kötelezettségeit, megilletik mindazon jogok, amelyeket az elnök gyakorol. Az elnökhelyettes, az egyesület más tisztségét nem töltheti be.

­12.§.

AZ EGYESÜLET PÉNZTÁROSA

1./ Az egyesület pénztárosát a közgyűlés ötévi időtartamra választja meg. A pénztáros az egyesületben más tisztséget nem tölthet be.

2./ Kezeli az egyesület készpénzkészletét, ellen jegyzi az elnök utalványozásait. Az egyesület pénztárából csak az elnök utalványozása mellett teljesíthet kifizetéseket.

A pénztáros köteles a bevételekről és a kiadásokról szabályos pénztárbizonylatot kiállítani. Kezeli az egyesület számviteli bizonylatait és könyveit.

13.§.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

14.§.

NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK

1./ Az egyesület Határozatok Könyvét köteles vezetni. A határozatok könyvébe az egyesület elnöke bevezeti a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat, a határozatok tartalmát, időpontját, hatályát, a határozat szavazati arányát.

Az egyesület elnöke irattárazza a közgyűlésen és az elnökség ülésein felvett jegyzőkönyveket.

2./ Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok, különösen a közgyűlések, elnökség üléseinek jegyzőkönyvei, az elnökségnek a közgyűlés által jóváhagyott beszámolói, a közhasznúsági jelentés nyilvánosak, abba bárki betekinthet, az egyesület elnökével, akadályoztatása esetén elnökhelyettesével való legalább tizenöt nappal korábban történő, előzetes időpont egyeztetéssel.

15.§.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1./ Az egyesület bevételei:

a.) Az állami, központi és önkormányzati költségvetésből és más állami forrásból nyújtott, a különböző pénzalapokból, alapítványoktól pályázat útján nyert támogatás.

b.) Az egyesület rendes és pártoló tagjai által fizetett tagdíjak.

c.) A jogi és természetes személyek, gazdasági társaságok, más szervezetek felajánlásai, adományai.

d.) Az egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó nyereség. e.) Az egyesület által szervezett különböző rendezvények, programok bevételei.

2./ Az egyesület a vagyonával a jogszabályoknak, a pénzügyi, számviteli szabályoknak és saját szabályainak megfelelően gazdálkodik, a cél szerinti tevékenységéből, illetve az esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten tartja nyilván.

3./ Az egyesület az esetleges vállalkozásával, ehhez történő hitel felvételével nem veszélyeztetheti a célja szerinti tevékenységét.

4./ Az adományozók által meghatározott célra nyújtott eszközök csak az adományozók előzetes hozzájárulásával nyújthatók eltérő célra.

5./ Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért - az esedékes tagdíj megfizetésén túl - nem felelnek.

6./ Az egyesület megszűnése esetén vagyonát a Herceghalomi mozgáskorlátozottak érdekében kell felhasználni.

16.§.

FEGYELMI JOGKÖR ÉS ELJÁRÁS

1./ Fegyelmi eljárás alá vonható az a tag, aki az egyesület alap szabályát, az egyesület belső szabályait, a közgyűlés és az elnökség törvényes határozatait nem tartja be.

Az egyesület ülésein, rendezvényein erkölcsileg kifogásolható magatartást tanúsít, az egyesület működését zavarja és veszélyezteti, valamint az egyesület jó hírét viselkedésével, életmódjával veszélyezteti.

2./A fegyelmi eljárás alá vont taggal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a.) Írásbeli figyelmeztetés.

b.) Kizárás.

3./ Kizárás fegyelmi büntetéssel sújtható a tag, ha alapszabályban, belső szabályokban meghatározott kötelezettségeinek kétszeri írásbeli figyelmeztetés ellenére, neki felróható okból nem tesz eleget, továbbá sorozatosan, vagy súlyosan megsérti, az egyesület ezen szabályait, illetőleg a közgyűlés és az elnökség törvényes határozatait.

4./ A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló tag tisztséget nem viselhet.

5./ A fegyelmi határozatot első fokon az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A fegyelmi határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az Egyesület elnökénél, aki azt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésen dönt a fellebbezésről. A Közgyűlésen a fegyelmi eljárás alá vont személynek lehetőséget kell adni, hogy védekezését előadja.

A Közgyűlés döntésével szemben a tag bírósághoz fordulhat.

Fellebbezés esetén a fellebbezésnek a döntésre halasztó hatálya van.

6./ A fegyelmi eljárás alá vont tagot az elnökség a fegyelmi eljárás megindításának és annak okával való közlései fegyelmi tárgyalásra ajánlott levélben megidézi oly módon, hogy a fegyelmi tárgyalás kitűzése, és a fegyelmi tárgyalás között, legalább tizenöt nap rendelkezésre álljon.

A tagot a fegyelmi határozat meghozatala előtt személyesen meg kell hallgatni, kivéve, ha a másodszori szabályszerű idézés ellenére sem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, továbbá módot kell adni a védekezésének az előadására.

17.§.

BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

1./ A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

2./ Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

3./ A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Ennek megfelelően az Egyesület beszámolójának formája egyszerűsített éves beszámoló

4./ Az Egyesület könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. Az Egyesület beszámolója tartalmazza:

1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),
2. az eredménykimutatást
3. kiegészítő mellékletet.

5./ Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

6./ A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

18.§.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület megszűnik, ha:

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az egyesület megszűnésének szabályaira a Ptk. 64. § (1)-(4) bekezdései irányadók.

2./ Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az illetékes ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el.

3./ Az egyesület működésére - az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben - a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésről, támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectr.) rendelkezései az irányadóak.

Az alapszabályt Herceghalomi Mozgáskorlátozottak Egyesületét alapító tagok alakuló közgyűlése fogadta el.

Herceghalom 2012. június 26-án.

Lékáné Szegedi Borbála

Egyesület elnöke